Újabban...

... ITT leledzem.

Egy lusta blogger vagyok

De időm se nagyon volt.
Ma (és az idén már többedszerre) TÖKFŐZELÉK volt, tökfasírttal. Kaprosan, csombrodosan, fokhagymásan. No meg paradicsomos zöldbableves.
Most nem írok recepteket, mert már semmi sem úgy készül mint régen :-(.
Eljött ugyanis a fogyókúránk ideje. Igy a főzés reformkajákra szorítkozik, és leggyakrabban valamilyen nyerset eszünk: gyümölcsöt, zöldséget.

Kellemes Húsvétot...

... kívánok minden kedves olvasómnak!

Üdvözlet gyanánt álljon itt a kedvenc székely locsolóversem:
"Azt es tudják, mi van ma,
Azt es tudják, métt jöttem,
Adják hamar, hogy menjek!"

No meg egy húsvétmegelőző fotó a mai reggelimről - a kenyeret én sütöttem, korpás-magvas ez alkalommal. A csíkos tojás egy repedt (bio)festett tojás volt.

Top 10 alapanyag

Egy játék, ami nagyon gasztro... na belevágok.
Ezzel látom nem vagyok egyedül, hogy első helyre a fokhagymát teszem. Igen, gyakorlatilag mindenbe jöhet...
2. Rozmaring - újabban erre kaptam rá - enélkül nem tudom már elképzelni a kenyeremet sem... na és sokminden egyébbe egyszerűen kell nekem...
3. Hagyma - (majdnem) mindennek az alapja.
4. Tejföl - ecet híján ezzel savanyítok. És nem csak savanyítok. Néha azért helyettesítem joghurttal, kefírrel. Ha lehet.
5. Magvak, szemek - miután péksütök, a kenyereimben ezek is kötelező alkotók. Természetesen, különböző összetételben.
6. Tehéntúró - kencéknek, gombócnak, krémnek - tölteléknek sütikbe, stb stb... szóval sokoldalú. De erre csak egy ideje jöttem rá.
7. Paradicsomlé - hordószámra kéne eltegyem. Ezzel is savanyítok. Meg iszom is.
8. Csirkehús - alap. Comb, mell, szárny. De nem levesbe! Csakis párolva, roston sütve, paprikásnak, panírozva.
9. Gomba - főként az általam gyűjtött erdei gomba. Ennek híján termesztett csiperke. Mindenhez, amibe mehet.
10. Szalonna - akármennyire is próbáltam kiiktatni, nem lehet. Friss döntés, hogy ezentúl nem is próbálkozom azzal, hogy kitiltsam a konyhámból. Ilyen ízt semmilyen olaj nem tud adni az ételnek.
Mna, talán ez az én listám. Elég nehéz volt ennyire tárgyilagosnak lenni.

Hosszú idő szemelvényei

Nagyon rég nem jött sehogyse össze az írás. Pedig rendszeresen sütöttem-főztem. Nem fotóztam, így igaz.
Szóval, az elmúlt időben 2-3 naponta továbbra is sütögettem a mindennapi kenyeret - talán a döntés megszületése óta kétszer kellett üzletből egy-egy icipici kenyeret venni. Sőt, újítás is volt kenyérsütés téren - éspedig úgy, hogy kifogyott a gabonapehely, volt viszont búza itthon. Így esett, hogy egy csésze előzőleg beáztatott búzaszemet dagasztottam bele a kenyér tésztájába. Annyira finom lett, hogy azóta minden kenyér így készült.
Sütöttem egy muroktortát, sajnos, kisebb sikerrel, mint amire számítottam :-(. Pedig nagyon nagyon finom, szinte habosra kevert túrókrémmel töltöttem.
Sütöttem továbbá kakaós csigát, Maci receptje alapján. 24 óra alatt elfogyott (a sütés másnapján ebédre fogyasztottuk el a maradványait).
Tegnap este pedig piknikeztünk. Így nevezzük a barátokkal eltöltött beszélgetős, eszegetős-iszogatós estéket - nos, tegnap is ez volt, nálunk. És egy saját receptet készítettem - de olyan egyszerűt, hogy minden bizonnyal bárkinek eszébe juthat, bármikor. Úgy kezdtem, hogy egy edénybe szalonna-szeletkéket vágtam. Előkészítettem a csirke felsőcombokat, rápakoltam a szalonnára, ráreszeltem egy közepes hagymát, fél fej fokhagymát, szórtam rá sót, borsot, rozmaringot, és összeforgattam. Hagytam állni. Valameddig (1-másfél óra?). Aztán felöntöttem egy fél pohár sörrel (kb. másfél deci), lefóliáztam, és sütőben megpároltam. Amikor megpuhultak a húsok, akkor levettem a fóliát és ropogósra pirítottam őket. Párolt zöldséget ettünk mellé. A fiúk véleménye szerint ilyen finomra nem sikerült sosem húst készíteni, pedig eddig sem panaszkodtak a főztömre. Igaz, először használtam sört pároláshoz - talán ettől lett fantasztikusan omlós.
Ma pedig gyors ebédet ütöttem össze - tárkonyos zöldségragulevest és rakott karfiolt. Kénytelen voltam húsmentest főzni, ugyanis a mai délelőttömet egy csonti-farm ellenőrzésével töltöttem, és sehogyse fűlött a fogam újabb húsok látványához. No, meg SEMMILYEN húsból áradó szaghoz.
És mindenki elrettentésére: a héten paradicsomos káposzta is volt! :-)

Pék leszek

Kész. Megszületett a döntés. Megpróbáljuk teljesen kiiktatni a kenyérvásárlást, helyette én sütöm a mindennapi kenyeret.

Erre a döntésre úgy jutottunk, hogy az a kenyér, amit eddig ettünk (egy helyi cég teljes kiőrlésű kenyere), egyszerűen elkezdett porlani, szétesni, stb. Sőt, már az íze sem a régi. És miután megkóstoltuk A Kenyeret, már egyszerűen nem fűlik az üzletihez a fogunk. Úgyhogy amikor lehetséges, majd én sütök. Hetente szerintem négyszer fog kelleni, de megéri.

És máris variálok. Vasárnap három bagett született, a megszokott tésztából, de az egyikbe beletekertem némi karamellizált hagymát. Hiába volt minden tiltakozás. Aztán az fogyott el a leghamarabb. Most pedig az újabb adag készül. Ebből is három bagett fog készülni, az egyikbe fokhagymát teszek, a másikba pedig mazsolát.

A tészta pedig ebből áll: kb. három csésze fehérliszt, kb egy csésze teljes kiőrlésű búzaliszt, kb fél csésze zabpehely, valamennyi köles (maradt a felfújt elkészítésekor), kömény, lenmag, napraforgómag (a maiban nem lesz, elfogyott és esik az eső, nem megyek el most az üzletbe), szezámmag. Az élesztőt kicsit cukros tejben felfuttatom, majd a felsorolt hozzávalókból pici sóval és olívaolajjal bedagasztom a tésztát. Sokat hagyom kelni. Aztán átgyúrom, a megformált bagetteket a tepsiben hagyom még addig kelni, amíg a sütő bemelegszik, benne egy tepsi vízzel. Mielőtt a sütőbe tenném, bekenem vízzel, megszórom magvakkal, és készre sütöm. Na megyek sütni.

Lilahangyától lopott recept, de aztán valami más lett

Engem is elért a spätzle-láz. Először már régebb, amikor almás-fahéjas spätzlét készítettem, talán tavaly ősszel. Érdekes volt az az ízvilág.

Aztán most, lilahangya tegnapi receptje elolvasásakor elsőre csak erős spätzle-készítési kényszer vett rajtam erőt. Aztán az egyre erősebb spätzlekívánás indult be. Aztán a mai ebéd megtárgyalásakor megmutattam a receptet az illetékes döntő szervnek, aki azt mondta: akkor megvan a holnapi ebéd. Így lett, hogy ma valami ahhoz hasonló készült. Így:

3 tojásból és kevés tejből annyi liszttel, amennyit felvett, nokedlitésztát készítettem. Belereszeltem vagy 3 jó nagy cikk fokhagymát és kifőztem. Na, mivel nincs nokedliszaggatóm (de már tudom, hogy legkésőbb következő hétfőig lesz), az én nokedlim nem lett olyan szép, de az ízén ez mit sem rontott. Leszűrtem, belevágtam egy maréknyi olajbogyót.

Eddig Lilahangya receptje, innen tova saját kútfőből merített, erdélyiesített spätzle-öntet. Kisütöttem egy kevés apró kockákra vágott füstölt szalonnát, majd amikor jól megpirult, akkor beleöntöttem egy nagy doboz tejfölt (kicsit szökdösött a zsír) és sóstúrót tettem bele és felfőztem. Lett egy félfolyékony szósz, amit ráöntöttem a nokedlire. Kissé utánafűszereztem és betettem a sütőbe, míg megpirult.

Kép nem készült, már nincs is miről, annyira finom volt.