Egy játék, ami nagyon gasztro... na belevágok.
Ezzel látom nem vagyok egyedül, hogy első helyre a fokhagymát teszem. Igen, gyakorlatilag mindenbe jöhet...
2. Rozmaring - újabban erre kaptam rá - enélkül nem tudom már elképzelni a kenyeremet sem... na és sokminden egyébbe egyszerűen kell nekem...
3. Hagyma - (majdnem) mindennek az alapja.
4. Tejföl - ecet híján ezzel savanyítok. És nem csak savanyítok. Néha azért helyettesítem joghurttal, kefírrel. Ha lehet.
5. Magvak, szemek - miután péksütök, a kenyereimben ezek is kötelező alkotók. Természetesen, különböző összetételben.
6. Tehéntúró - kencéknek, gombócnak, krémnek - tölteléknek sütikbe, stb stb... szóval sokoldalú. De erre csak egy ideje jöttem rá.
7. Paradicsomlé - hordószámra kéne eltegyem. Ezzel is savanyítok. Meg iszom is.
8. Csirkehús - alap. Comb, mell, szárny. De nem levesbe! Csakis párolva, roston sütve, paprikásnak, panírozva.
9. Gomba - főként az általam gyűjtött erdei gomba. Ennek híján termesztett csiperke. Mindenhez, amibe mehet.
10. Szalonna - akármennyire is próbáltam kiiktatni, nem lehet. Friss döntés, hogy ezentúl nem is próbálkozom azzal, hogy kitiltsam a konyhámból. Ilyen ízt semmilyen olaj nem tud adni az ételnek.
Mna, talán ez az én listám. Elég nehéz volt ennyire tárgyilagosnak lenni.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: más. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: más. Összes bejegyzés megjelenítése
2009. április 2., csütörtök
2009. február 19., csütörtök
Ehető vadnövények, gombák
Az emberek leszakadtak a természetről. Manapság 99%-ban génkezelt, szelektált, hibrid növényeket fogyasztunk. Ezt nyújtja nagyon nagy hányadban a piac. Időhiány, munkahely, egyéb dolgok miatt nem jutunk ki a természetbe, s ha véletlenül mégis, legtöbbször azt se tudjuk, mit kezdjünk azzal, amit a természet ad, csak ki kéne nyúlni érte.
Szerencsésnek érzem magam. Még úgy nőttem fel, hogy rengeteget voltam kint. Annak idején mifelénk tévéműsor nem volt, számítógép sem, így a nyarainkat azzal töltöttük, hogy bebarangoltuk a szomszédságot (Kolozsvár kertesház-negyedében nőttem fel): a gyümölcsöst, az erdőket, a réteket. Naphosszat lógtunk a fákon, este pedig éhesen, koszosan hazavetődtünk. Talán ez, amit leírtam, volt a döntő tényező életemben, pályaválasztásomban. Valahogy természetes volt, hogy a természettudományok irányába indultam.
Megadatott az a szerencse is, hogy a családom is természetközeli életet élt annak ellenére, hogy nagyvárosban laktunk. Mióta eszemet tudom, nálunk megszokott volt a vadnövények, gyógynövények, erdei gyümölcsök gyűjtése, felhasználása, és valamikor később (12-13 éves lehettem) a gombászás. És ezekről nem szoktam le soha. Nem is az anyagi haszna miatt űzöm ezeket a foglalkozásokat, hanem mert stresszoldó, pihentető számomra, igazi kikapcsolódást jelent. Igaz ugyan, egy finom gombaétel sem megvetendő, és az erdei gomba ízét semmi termeszett fajta nem éri utol. Gyógynövényeket szoktam szárítani, nagy teafogyasztók vagyunk (talán erről is lesz poszt valamikor), és nincs is jobb télen, mint egy csésze forró, illatos teával emlékezni a szép nyári napokra.
Így van, hogy minden évben ilyenkor és kora tavasszal már nagyon várom az első növények megjelenését. Ezek között van a salátaboglárka (Ficaria verna), egy évelő boglárkaféle, mely nedves, árnyékos erdőkben, réteken, patakpartokon gyakori. Könnyen felismerhető fényes zöld, csipkésszélű, széles szív alakú leveleiről, és élénksárga virágairól. A talajban gyökérkoloncai vannak, melyek C-vitamintartalma igen magas. Én nem szoktam őket eldobni, ha véletlenül belekerül a levelek közé (néha mindenestől kiszakad a növény a nedves talajból). Virágzás előtt ajánlatos a levelek gyűjtése, a gyökérkoloncoké virágzás után, amikor a növény az energiát nem a virág megtartására és termésérlelésre fordítja, hanem készül a következő évre. Vigyázat: nem összetéveszteni a salátaboglárkát a kapotnyakkal és a gólyahírrel!
A fiatal leveleket salátába is lehet keverni, de én levesnek szeretem a legjobban, a bimbókat marinálva lehet eltenni. Kicsit időigényes a gyűjtés, mert gyakran sok más egyéb közül kell kiszedni a „pipesalátát”, valahogy így:
de szerintem a fogyasztása mindenért kárpótol.
2009. február 18., szerda
A mindenevő százas listája
Megtetszett ez a lista nekem is. Gondoltam, kitöltöm, miután előbb Cukroskatánál, majd onnan átirányítva Maxnál láttam. Csak az áthúzás nem (tudom hogyan) működik, így nálam az áthúzandó dolgok dőlve lesznek.
Hát íme:
1. Ajvár – ???
2. Aszú – nekem túl édes
3. Bableves csülökkel – egy igazi házi füstölt csülökkel nagyon elmenne egy nap. Meg SOK hagymával.
4. Baklava – volt a környéken egy török cukrászda. Nagyon finom baklavájuk volt. Sajnos, megszűnt.
5. Baracklekvár – elmegy.
6. Bárányhús – nem.
7. Barátfüle – az igazi szilvalekvárral, amit Kalotaszegen főztek. Hmmm :-)
8. Békacomb rántva – a béka-fajok negyrésze védett. Nem enném meg, a békákat túl nagyon szeretem élve.
9. Birsalma sajt – rég készítettünk, ízlett.
10. Bodza szörp – túl édes. Ha és amikor eléggé kifőtte magát, évente 3-4 alkalommal.
11. Borsóleves – tejfölösen elég gyakran főzöm.
12. Bundás kenyér – cukorral nem tudnám lenyelni.
13. Burek – ???
14. Cékla saláta – tormával, hagymával, köménnyel.
15. Csalántea – háááát… van annál jobb tea is.
16. Csevapcsicsa – ???
17. Csicsóka – nem szoktam készíteni.
18. Csiga – kihagyom. Egyszer bent voltam egy “csigagyárban”. Hát nem írom le a látványt. Amúgy mielőtt láttam, sem ettem volna meg.
19. Csirkeláb a húslevesből – nem.
20. Disznósajt – na, igen. Gyerekkoromra emlékeztet, felfüstöltük, és amikor bekerült és megvágtuk, ezt is hagymával … – éhes lettem hirtelen.
21. Erdei gombák –
22. Esterházy torta – időnként.
23. Fagyasztott hal rudacskák – nem.
24. Fánk – Mamám nagyon finomakat készített. Szerettem. Lekvárral.
25. Fasírt – gombából (vargányából) nekem jobban ízlik, mint húsból.
26. Finomfőzelék – elmegy.
27. Fokhagymás lángos, sajttal és tejföllel – az egyik kolozsvári piacon volt egy lángossütő, AZ, amit ott sütöttek, volt az igazi. Megszűnt :-(
28. Fonott kalács – mazsolával, kakaóval, fahéjjal. De csak ünnepekkor. Vagy ki tudja, mi jut eszembe.
29. Főtt csöves kukorica – sósan, máris kívánom.
30. Gulyásleves – igen.
31. Gyümölcsbor – ha nem túl édes.
32. Hagymaleves – egyik “házikedvenc”.
33. Halászlé – nem nagyon szeretem készíteni, de vendéglőkben szoktam enni, Magyarországon. A Duna-deltai nem ízlik. Bár az nem is halászlé, hanem halleves.
34. Jeges kávé – nem, ehhez cukor kéne, mert másként vízízű, és én édes kávét nem iszom.
35. Kakashere pörkölt – fúúú. Nem. Semmilyen belsőség májon kívül.
36. Káposztás tészta – sok borssal. Jó ötlet.
37. Kapros tökfőzelék – Igen, igen, igen! Én tökfasírttal szoktam. Majd ha eljön a szezonja, teszek fel receptet.
38. Karalábé – töltve, levesnek, nyersen jöhet.
39. Kaszinó tojás – időnként megkívánom, olyankor készítek..
40. Kecsketej – nem. Más tej sem tej formájában. Édes mind.
41. Kemping sajt a tömlőből – egyre ritkábban.
42. Képviselőfánk – elmegy
43. Knédli – eddig csak prágai vendéglőkben ettem, de egyre gyakrabban gondolok arra, hogy készítsek én is. Ami késik, nem múlik. Meglesz.
44. Kocsonya – múltkor hazautaztam, és megkérdezték, mivel várjanak. Mondtam: kocsonyával. Fel is ettem majdnem mind.
45. Kókuszgolyó – van ennél jobb desszert.
46. Kovászos uborka – kellemes hűsítő nyáron
47. Körömpörkölt – elmegy, jobb híján.
48. Körözött – vacsorára szoktam készíteni, nem is ritkán.
49. Krémes – az igazi házi nagyon ízlik, a cukrászdaiak egyre gyatrábbak.
50. Krumplipüré – néha kívánom, de akkor nagyon.
51. Krumplis tészta – nem szoktam.
52. Lecsó – cukkinival vagy padlizsánnal. Rizzsel ha muszáj…
53. Lekváros bukta – egyszer ettem egy nagyon finomat, azóta sem olyant, sehol.
54. Libamáj – hát… elmegy. Csirkemájat jobban szeretem.
55. Lóhús – nem. Eddig sem, ezután sem.
56. Madártej – ha valaki megkérdi, melyik étel az, amit látni sem bírok, akkor a válaszom: madártej.
57. Majonéz – én a tartármártást jobban szeretem, ez így túl tömény.
58. Mákos guba – nem
59. McDonald’s Big Mac Meal – nem nem nem. Nem és nem.
60. Meggyszósz húslevesben főtt marhahús mellé – évente 1x elmegy.
61. Muszaka – jó ötlet, kéne egy szép napon készítsek.
62. Nyúlhús – szeretem. Sovány és omlós. Egyszer sikerült elfőzni, pástétom lett belőle. Nagyon ízlett.
63. Őszibarack befőtt – nincs ellene kifogásom.
64. Pacal – valaki frottírtörülközőnek nevezte. Csatlakozom. Nem enném meg.
65. Padlizsánkrém – a klasszikus hagymás, de a tejfölös-fokhagymás is jöhet. Valamelyik nap készítettem.
66. Palacsinta – sajnos, nem tudom elkészíteni. Örökké szétszakadoznak. Szégyen, de igaz.
67. Pálpusztai sajt – ??? ha a noszóival vetekszik a bűze, akkor jöhet J. Szeretem a büdös lágysajtokat.
68. Paradicsomos káposzta – ez nagyon ízlett Magyarországon. Haza is hoztam a receptet, és készítek én is paradicsomos káposztát vagy affélét.
69. Párizsi – talán 8-10 éve is megvan, hogy nem fogyasztottam.
70. Pilóta keksz – elmegy.
71. Pogácsa – kezdem megkívánni.
72. Puding – kiflipuding, vagy ilyesmi, de porpuding nem.
73. Puliszka – csak így, de így nagyon szeretem.
74. Rántott hús – én nem készítem, másutt megeszem.
75. Rakott krumpli – sok tojással, sok tejföllel és savanyú uborkával.
76. Rácponty tejföllel – nem ettem sose, de megkóstolnám.
77. Sárgarépa krémleves – hááát. Nem vagyok benne biztos. Édes, krémes, meleg, folyik – talán kihagyom. Madártej-effektus.
78. Somlói galuska – jobb híján. Időnként szinte kívánom.
79. Sóskaleves – csak cukor nélkül.
80. Sült gesztenye – hú, az idén kimaradt. Szeretem.
81. Sült kolbász papírtányérról, a hentesnél – évente 1-2x
82. Sült tök – teljesen hangulatfüggő.
83. Szilvapálinka – jöhet J. Bár a körtepálinkát jobban szeretem.
84. Szilvás gombóc – szeretem, de ritkán készítem.
85. Szőlős rétes – nem kóstoltam. Másfajta réteseket szeretek, valószínűleg ezt is szeretném.
86. Sztrapacska – igen.
87. Tatár beefsteak – talán ez is az “inkább-nem-kóstolom-meg”-kategória
88. Tintahal – szakmai ártalom: életemben nem ettem, nem is fogok.
89. Torma – igen. Szilveszterkor alap.
90. Töki pompos – ???
91. Töltött káposzta – évente 2x: Karácsonykor és Húsvétkor. Valamelyik rokonnál.
92. Töpörtyű – nyamiii. Rég kívánom.
93. Túró Rudi – igen, időnként több, időnként kevesebb. Időnként egyáltalán.
94. Túrós tészta cukorral – kizárólag sóval és sós túróval, tejföllel leöntve. Esetleg utánafűszerezve.
95. Vaddisznó pörkölt – na igen. Bár megfogadtam, hogy pörköltet még pár évig nem készítek.
96. Véres hurka – nem, köszönöm.
97. Virsli – ritkán elmegy. Csípős mustárral, tormával. De ha választhatok, akkor főtt füstölt házikolbász virsli helyett.
98. Zöldbab – levesnek, főzeléknek, tartármártással, rakva, tejfölösen, paradicsomosan jöhet!
99. Zúzapörkölt – nem. Kakashere-kategória nálam.
100.Zserbó – a húgomé nagyon finom.
2009. február 16., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)
